Oldalak

2019. október 2., szerda

jó estét doktornő, jártam már önnél két éve, sajnos ugyanazokat a tüneteket hoztam vissza, annyi változott, hogy azóta kivetettem a mandulámat, kivetettem a spirálomat és kisbabát szeretnénk.

ekkor hirtelen azt éreztem, hogy nagyon-nagyon sokat kell nyelnem, mert gombóc van a torkomban, de szerencsére a doktornő a számítógépébe gépelt elszántan, így az egészből nem vett észre semmit. nem tudom mi ütött belém, hiszen kimondtam már ezt máskor is, de ez most valahogy más volt. 

álltam a zebránál és a szavakat hallgattam a fülemben. hogyan mondjam el neked, amit nem lehet. az eső mosta a könnyeimet, nem is kellett letörölnöm és éreztem, hogy mosolygok. hogy ordítani tudnék a boldogságtól.

4 megjegyzés:

ac. írta...

<3

Sz írta...

én nem ismerlek egyáltalán, de azt hiszem, végigolvastam itt már mindent (ez első százezer évet pár hét alatt, munka mellett, mint egy izgalmas, vicces regényt) És azt akarom csak mondani, hogy én annyira annyira boldog vagyok érted, hogy hihetetlen, hallgatom itt ezt a zenét, és próbálok nem sírni, hogy neked ez sikerült és össze fog jönni. A legjobbakat kívánom!

gyömbérke írta...

fú, én ezt a kommentet azóta naponta többször elolvasom és minden alkalommal majdnem besírok. nagyon köszönöm!

mindenkinek <3

leanyka22 írta...

<3