rengeteget ficánkol a kis bab, aki amúgy nem is annyira kicsi már, de az én tudatomban valahogy még mindig ilyen kis babszem.
most kezd leesni a tantusz, hogy basszus, fénysebességgel növekszik és már félidőben vagyunk és mire kettőt pislogok, megérkezik hozzánk. sokszor esténként csak fekszem csendben, a hasamra teszem a kezem és csak figyelem, ahogy bökdösi a tenyerem. tegnap már apa tenyerét is megrúgta, azt a vigyort, ami felszaladt a szájára, sosem fogom elfelejteni. shit is getting real!
1 megjegyzés:
<3 gratulálok csodálatos ez az időszak :)
Megjegyzés küldése