igazából nagyon sötét minden. a legtöbb napon nem is látom, hogy mi értelme van élni. eljutottam a magányosságnak arra a szintjére, amikor már beszélni sem tudok. semmiről. senkivel. már attól is szorongok, ha csak beszélgetni kell valakivel. akármiről. fogalmam sincs, hogy kell beszélgetni. elmenni randizni és ott csacsogni. ilyen könnyedén, hogy ahhahahaha igeeeen ezt és ezt szoktam csinálni szabadidőmben, jaaaj és ezeket meg ezeket a dolgokat nagyon szeretem, ez meg ez annyira jó, ó igen, te is, tééényleg, de jóóó. szorongok, mert nem tudok őszinte lenni, nem lehetek őszinte, nem lehetek az a nyomorék, aki vagyok, ó hát igen, valójában nekem nincs hobbim, nincs szabadidőm, nincs semmim, dolgozom egy multinak, kihasználnak, én meg hagyom, utána hazajövök és perceken belül lefekszem az ágyamba, mert mindent képtelen vagyok csinálni, bámulok sorozatokat, de nem érdekelnek, megnézem a VV-t, nyomkodom az interneteket, amíg el nem alszom, de valójában semmit nem csinálok, ó igen, persze hétvégén is ez megy, csak akkor munkába nem kell menni szerencsére, de nagyon ritkán hagyom el az ágyat, hát nincs minek, egyedül vagyok, mint a faszom, és hát igen, én nem csinálom azokat a dolgokat, amiket mindenki más csinál, kirándulás, túra, utazás, biciklizés, séta, mozi, színház, múzeum, étterem, hát nincs kivel, kérlek szeress engem, vegyél feleségül. gondolom mindenkinek nagyon kell egy ilyen lány. nem lesz már pasim sem, hiszen erre tényleg senkinek nincsen szüksége, ez, ami én vagyok, ezt senki nem akarja maga mellé. így is már tudat alatt húzok a legnagyobb krípek felé, mert talán azt hiszem, hogy az elbaszott embereknek kellenek másik elbaszott emberek, de nem. elbaszott ember nem kell senkinek.
de tényleg, 28 éves vagyok és még lófaszt nem csináltam az életemben. a cukipofa programok, az ezekkel teli hétvégék, a szex, az együtt, a valakivel, a közös. az egész kibaszott életem ezekről kellene szóljon, ezek voltak a legszebb éveim és elmentek mind a gürizésre, a kuporgatásra, a vágyakozásra, a depresszióra, a magányra, és soha a büdös kurva életben nem leszek már fiatalabb, soha a büdös kurva életben nem fogom visszakapni ezeket az éveket. mi a fasznak élni, ha semmi nincs az életemben, amire igazán vágyom, és emiatt már azt sem tudom értékelni rendesen, amim van, és erőm sincs már ahhoz sem, hogy bármin változtassak, meg amúgy is minek.
2 megjegyzés:
Nagyon is sok mindent csináltál annak ellenére, hogy ebben a korban és geográfiai környezetben minden ellened játszott. Elvégeztél egy jó középiskolát. Felsőfokú tanintézményt kettőt is, és már csak az utolsó simítások vannak vissza.
Igen, vannak szerencsésebbek, akik könnyedén jutottak el oda, ahová te, és nagyon-nagyon sokan, akik a középiskolában, a főiskolában elbuktak, aki ennek nyomát egész életükben hurcolni fogják. Tied a hihetetlen teljesítmény. Saját 30 alatti nyomorommal nem untatlak, de tutira lesz vagány\cool\szuper életed! :)
Kedves Gyömbérke!
Hajlamosak vagyunk a Facebook news feedekből megállapítani, hogy mindenkinek kurva jó élete van, csak nekünk nem, amikor színes-szagos fotókat raknak ki a kirándulásokról, bringázásokról bulikról. Ha megnézed statisztikailag egy személy két-három havonta rak ki egy-egy ilyen képcsomagot, de ugye sok ismerős miatt naponta ömlik, és úgy tűnik, mindenki él, csak Te nem. A valóság az, hogy pont azért posztolják ezeket, mert ez volt náluk is a hónap eseménye, a többi a punnyadás a Tv előtt, meg a rokonokkal való pofavizit és a munkahely.Ami meg a párkapcsolatot illeti, való igaz, van a rózsaszín időszak, jó esetben maximum egy évig. Utána meg a hétköznapok.Szerintem ez mindenkinek csak a vágyálma, hogy az élet csupa kellemes tevékenységből álljon, de igazság szerint nem áll azokból.Minden evben meglepodom, amikor ev vegen visszanezem a kepeket, mennyi minden tortent, noha egy egeszen lapos evnek ertekeltem elotte az adott evet. Egyszer hasonlóan neki voltam keseredve, mint Te most, es elkezdtem írni egy blogot, a napi jó dolgokból. Olyan lényegtelen dolgok voltak benne, mint reggel a kávé illata, mielőtt beleteszem a kotyogóba. De arra jó volt, hogy rájöjjek, rengetegilyen van, és tudatosan kezdtem figyelni rá. azóta sokkal jobban érzem magam. Próbáld ki, hátha.
Megjegyzés küldése