clumsy

szerintetek van olyan, hogy terhességi ügyetlenség? esküszöm egész életemben nem balfaszkodtam annyit, mint az elmúlt néhány hónapban. tuti, hogy nekimegyek, leverem, elejtem, kiöntöm, eltöröm, mellémegy. olyan, mintha nem lennék tisztában a testem határaival, pedig nem is vagyok annyira nagy..

múltkor a zöldségesnél levertem egy egész doboz melba kockát, még a pénztárgépbe is beleesett. a sót szinte minden alkalommal kiverem a saját kezemből. ha kifejezetten vigyázok, akkor is. 

ez a sikerszériám hétfőn is megmutatkozott, mondjuk ez esetben nem kifejezetten ügyetlen voltam, csak valahogy balfasz. el kellett mennem az uzsokiba a sebészetre. a róna utca felől közelítettem, ahogy eddig mindig, persze már a troli megállónál állt a sor. egy biztonsági őr igazgatta az embereket, egyeseket elküldött balra, másokat jobbra, de többnyire maradtunk a sorban. nekem is ezt javasolta. egy jó 20 további perc hidegben sorbanállás után elértem az ajtót, ahonnan már látszott, hogy bent is még van egy csomó sor, de nem látszott rendesen, hogy mennyien vannak és mi a menet (fertőtlenítő kapu, covid kérdőíves állomás, bejelentkezés). ekkor kijött egy biztonsági őr, ránézett a hasamra és közölte, hogy a kismama menjen szépen körbe, az uzsoki utcai bejáraton menjen be és ott majd eligazítják soron kívül, nem kell itt sorban állni. próbáltam vitába szállni vele, hogy ha már idáig eljutottam.. de elzavart. elkullogtam hát. pár perc alatt körbeértem, bementem, egy portás embernek mondtam, hogy honnan küldtek, miért, és hogy hova kell mennem. nem értette. fogalma se volt, mi az a proktológia. először elküldött a szülészetre, gondolom a hasam alapján. de még időben gyanút fogtam és visszamentem, hogy ácsi, én nem a szülészetre szeretnék menni, hanem a sebészetre. akkor elmagyarázta, hogy oda hogy jutok el és hol kell bejelentkezni, nagy nehezen odataláltam. na szerintetek hova? visszaértem oda bazmeg, ahonnan kiszedtek a sorból. konkrétan ha ott maradok, akkor -15 perc. így még soron kívül is kellett bepofátlankodnom, mert ugye a sorból már ki kellett állnom. nagy nehezen sorra kerültem az ablaknál, ahol mondta a néni, hogy a sebészetre nem is itt kell bejelentkezni, hanem az alagsorban, menjek erre meg arra és majd megtalálom. ismerős volt, mert itt már keringtem pár perccel korábban.. újabb -10 perc és persze be se kellett jelentkeznem végül. odaálltam a sebészeten az ajtó elé és behívtak. de az ajtóig eljutni is egy jó háromnegyed óra és az egész épület teljes bejárása után bírtam.