évértékelünk

mondhatnánk, hogy 2015 a mi évünk lesz, de röhejes lenne, mert már 2014-re is ezt mondtuk, aztán lófasz. 

na jó, ne hazudjunk, persze van egy csomó dolog, aminek örülünk, meg aminek hálásak vagyunk, meg amitől sokat nőtt az életszínvonalunk, meg amitől sokkal jobban érezzük magunkat, meg amit sosem felejtünk el, például

• padlószőnyeges munkahelyünk és élhető fizukánk lett
• anyukánk életkörülményeinek jól alakulásától megkönnyebbültünk
• visszaköltöztünk a kedvenc albinkba (saját szobánk és meleg lakásunk lett)
• futottunk tíz kilit
• Sziget 2014, az év legjobb napja, amit Annának köszönhetünk
• Kylie koncert, amit a szüleinknek
• ájfón, amit magunknak (meg a Cetelemnek)
• találtunk jó nőgyógyászt és P1-es lett a citológiánk (idén is)

de sajnos sok dolog van, amiben megbuktunk, például

• önzőségből, naivságból és ostobaságból elveszítettünk valakit, aki fontos volt
• majd képtelenek voltunk felnőtt módjára cselekedni és szembenézni az egésszel
• nem írtuk meg a szakdolgozatunkat (megint)
• a tíz kili után nem futottunk soha többé
• híztunk egy csomót és szétfolyattuk a testünket
• depressziónk soha nem látott mélységekbe zuhant
• regisztráltunk a Tinderre
• sikeresen elhagyattuk magunkat emberekkel, akikről tudtuk, hogy faszok, mégis beléjük szerettünk
• krónikus ragaszkodókká váltunk
• idén sem találtunk senkit, aki szeretni tudna minket, pedig háromszor is randiztunk
• már fogalmunk sincs kik vagyunk és mit akarunk, rettegünk a már meglévő és jövőbeni emberi kapcsolatainktól és azok elrontásától, irreális félelmeink és komplexusaink vannak külsőnkkel és belsőnkkel kapcsolatban, elveszítettük a régi énünket, büszkeségünket és tartásunkat, nem tudjuk már hogyan kell cselekednünk szituációkban, amikben további emberek is vannak és teljesen elvesztünk

optimisták vagyunk, ezért egyáltalán nem várunk sokat az újévtől.